A káros baktériumok és mikroorganizmusok elleni védekezés elősegítése

Az endotoxinok a Gram-negatív baktériumok alkotórészei.^G16

• A fajra jellemző lipopoliszacharid (LPS) részből, valamint a konzervatív lipid-A-ból állnak, amely a molekula toxikus része.
  • Az emlősök szervezetében sok millió Gram-negatív baktérium él, normális esetben ez nem okoz egészségkárosító problémát. Kóros esetben, nagyobb mennyiségben a vérbe kerülő endotoxin hatására kialakul az endotoxémia, amely traumát és sokkot okozhat. Ez akkor történhet meg, ha a baktérium elpusztul vagy szaporodni kezd, ezekben az esetekben ugyanis az endotoxinok elszabadulnak a baktériumból és a szervezetbe kerülnek. Az élő vagy elpusztult baktériumok által kibocsátott endotoxin (LPS) a vérben hozzákötődik a lipopoliszacharid kötő fehérjéhez (LPB). Az LPB-LPS komplex hozzákötődik a makrofágok CD14 receptoraihoz, amely folyamat a makrofág aktiválását eredményezi. Az aktivált makrofágok különféle molekulák, elsősorban citokinek (pl. IL-1, IL-6, TNF-α, IFN-g stb.) képződését indukálják, amelyek végül a keringési rendszerbe kerülve különböző mechanizmusokon keresztül az immunrendszert aktiválják. A szervezet védekező mechanizmusa a véráramba kerülő endotoxin mennyiségének növekedése miatt túlterheltté válik, az immunrendszer “túlreagálja” a veszélyt, amely szövetroncsolódáshoz, endotoxikus sokkhoz, végül halálhoz vezethet.
  • Az ilyen kóros esetek gyakori velejárója és fokozott kockázati tényezője a szepszis. Szepszisről beszélünk, ha a védekező mechanizmust legyőzve, egy gennyes gócból kórokozó baktériumok áradnak szét a test különböző pontjain és az endotoxinokkal együtt a vérkeringésbe kerülve a szepszis tüneteinek kialakulásához vezetnek.
  • Kiderült, hogy mindazok a hatások, melyek a bélnyálkahártyát károsítják, csökkentik vagy teljesen lehetetlenné teszik egy peptid, a kolecisztokinin termelődését, melynek hiányában az epehólyag nem tudja az epét a bélbe üríteni, és ennek részleges hiányában a szétesett baktériumokból felszabaduló endotoxinok fel tudnak “szívódni”, és a keringésbe kerülve endotoxémiát, súlyosabb esetben sokkot váltanak ki. Természetes körülmények között – bizonyos kóros esetekben – az endotoxin mindig a bélből szívódik fel a keringésbe, és indít el kóros folyamatokat. Természetes körülmények között azonban az epesavak védik a szervezetet a bélben mindig jelen lévő endotoxinok ellen, mert azokat atoxikus részekre hasítják.
    Kiderült az is, hogy ez a védelem minden lipoid szerkezetű ágens (például burokkal bíró ún. nagy vírusok) ellen is védelmet jelent. Ezt az epesavak detergens hatásán alapuló védelmi rendszer a fiziko-kémiai védelem.